Kategória: “Hírek”

Óvodánk kiemelt feladata a hagyományápolás melynek része a decemberi ünnepkör is, a Mikulás, Mikulásvárás, az Advent időszaka, a készülődés, a várakozás, a Karácsony időszaka.

Azonban minden „hagyomány”-osba igyekszünk vinni valami újat, valami mait, am a ma gyermekéhez is , a szülők köréhez és közösségünkhöz is közel áll.

December elején óvodánk épületébe „megérkezett Csipi manó” az Északi-sark lakója. Aki a Mikulás és a Karácsony ünnepének hírvivője, segítője, figyelője, és nem utolsó sorban csínytevője!

Sosem találkoztak még vele a gyermekek, így ez az első, hogy Csipi manó keresésére indulhattak.

Ugyanis Csipi hozta levélből kiderült az ő varázslatos küldetése, mely egész december mindennapjait átvarázsolja a gyermekek és felnőttek számára egyaránt. Elhozta a mosolyt, jókedvet, humort, és a szeretet lángját. Vele együtt a beleélés varázslaos pillanatait élhették át a gyermekek nap mint nap. Megismerhették Csipi történetét, feladatokat oldottak meg vele, keresték, kutatták akár napi többszöri új búvóhelyét, felfedezhették a napi csínyeket, amit Csipi követett el, és utána rendet kellett teremteniük.

Vele együtt tanultak, játszottak, általa hatalmas gyermekkacajok hangzottak óvodánk folyosóján minden nap! A gyermekek pedig  szüleiket is bevezették ebbe a varázslatba nap mint nap!

Mi pedig magunk varázsoljuk Csipit a saját hagyományunkká a jövő években!

Szt. Miklós napján, Mikulás dalokkal köszöntöttük óvodánkba ellátogató Mikulás bácsit, ahol a gyermekek találkozhattak is vele, verseltek, meséltek, az óvó nénik előadásában egy bábjátékot elevenítettek meg melyben Kati levelét viszik el hozzá.

Majd a várva várt ajándékosztás sem maradhatott el!

A karácsonyvárás időszakát úgy igyekeztünk mégszebbé tenni, hogy iskolába induló nagycsoportosainkkal  és a Pápai Városi Óvodák iskolába készülő nagyjaival egy közös meghitt Betlehemes műsorral készültünk, melyet óvodánkban és ünnepi meghitt hangulatban a Szent Anna templomban is előadtunk!

Az Adventi időszak a várakozás időszaka. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy meg kell tanulnunk várakozni, vágyakozni az után, ami a miénk lesz, ami biztosan eljön. A gyermeki szívben pedig nem más ez, mint maga a Karácsony ünnepének varázsa, melyet mi óvónénik igyekszünk megteremteni ebben az időszakban. Előszöris hetekkel az ünnep előtt feldíszítjük az óvodát, mindenütt sok sok hópehely, hóember, adventi koszorú, gyertyalángok vidám tánccal várja az épületbe lépő gyermekeket és szüleiket! Az igazi lelki ráhangolódás pedig az első adventi gyertya gyújtással kezdődik, melyet mindannyian együtt gyújtunk meg! Erősítve ezzel az együtt lenni jó érzését! Ezzel az érzéssel a szívünkben fogalmazódott meg bennünk a gondolat, hogy még többen együtt lenni, még többen közösen, együtt átélni mindezt, még örömtelibb lenne, gyermeknek felnőttnek egyaránt! A mi Pápai Városi Óvodák egy igazán nagy közösség, sok-sok lelkes, segítő óvó nénivel, dajka nénivel és annal is több ügyes kisgyermekkel. Ez a felismerés hozta el számunkra, és jutatott el minket a mai napig, ehhez, az ünnep valódi lényeget, Jézus születésenek történetét megmutató adventi műsorunkhoz, melyben a Fáy óvoda iskolába készülő nagycsoportosai a történet szereplőit jelenítik meg, a többi óvoda gyermekei pedig a Ghymes együttes dalait éneklő gyermekkórus, szóló hangunkkent Schrei Balázs közreműködésevel, ezzel egy valódi hangverseny hangulatát megelevenítve. A csodásan összehangolt ünnepi műsunk lérejottet óvodaink sok sok közös munkaja, Schrei Balazs, egyuttmukodese, és egy közös templomi főpróba segítette Sok szeretettek keszultunk musorunkkal, reménnyel teli, hogy sikerült ezt a varakozas időszakát egy kicsit nekünk is meghitte varazsolni mindannyiunk számára!

Ezután a közös ünneplés már a miénk volt az óvodában közösen, óvónénik, dajka nénik szeretettel készült dalolójával ajándékozták meg a gyermekeket, melyet a Galagonya csoport Csipi manó ihlette manóstánccal  tette igazán egyedivé.

S mindez után alá kukkanthattak a gyermekek  a saját csoport karácsonyfájuk alá, ahol nem csak számukra találtak ajándékot, hanem az udvarunk kis vendégeinek a madaraknak is jutott egy kis meglepetés. Ezt a következő napokban a

Szt. Márton napja jeles dátum a népi kalendáriumban. A ma óvodájának fontos feladata a hagyományok, népszokások ápolása, értékeinek megőrzése, továbbadása.
A Márton-napi ludaskodással célunk a népi kultúra iránti érdeklődés felkeltése, szokások, hagyományok megismertetése a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően.

Az ünnephez kapcsolódva jópár nép játékkal, népi énekekkel, mondókákkal készültek az óvó nénik, melyeknek nagy szerepe volt a projektzáró Ludaskodó délelőttünkön!
Ezen alkalomkor a gyermekek megismerkedhettek a régről hozott paraszti gazdálkodás elemeként ismert takarmánykukoricával s kipróbálhatták magukat a hozzá kapcsolódó tevékenységekben, mint a kukorica fosztás, vagy morzsolás, majd a lemorzsolt kukoricával jóllakatták az „éhes libabegyeket”,volt akinek segítenie kellett a kislibáknak hazajutni,s volt akinek Szt. Márton elrejtett kincseit kellett felkutatnia, majd történetének összekuszálódott szálait kellett kibogozniuk, jelenetenként sorbarendezniük.

A délelőtt zárásaként pedig a gyermekek nagy meglepetésére maga Ludas Matyi érkezett hozzánk, s ránk bízta libáit, hogy jó gondos gazdái legyünk míg érte nem érkezik, etessük, itassuk, vigyázzunk rá.

Ezen jeles nap alkalmából óvodai projektünk keretén belül sokféleképpen dolgoztuk fel magát a történetet,a hozzá kapcsolodó jelképeket, érzéseket, érzelmeket. Fontos számunkra a gyermekek érzelmein alapuló megtapasztalások megteremtése, és azt gondolom ezért is olyan kiemelt jelentőségű hagyománynak számít ez az ünnep, mert Szt. Márton története, és alakja nagy hatással van agyermekekre. Tudnak vele azonosulni, jó példa, ők is szeretnének hasonlóan jók, jószívűek, lenni. Az ő személyében, megismerhetik a „jó”katona szerepét, amikor nem a harcias jellemvonások kerülnek előtérbe, hanem az önzetlenség, segítőkészség. A téma feldolgozása kapcsán sokat beszélgettünk ezen belső emberi tulajdonságokról is, és fellelték magukban is ezt a sok jót, ami nagyon boldoggá tette őket!

De annál is boldogabbá az, amikor a történet megismerése után ő maguk is belebújhattak Márton, vagy a didergő koldus, a menetelő katonák, a kislibák, vagy a hangosan éneklő kereső nép bőrébe! S ezen keresztül szerettük volna a gyermekekkel együtt eljuttatni a történet üzenetét a szülőknek is egy családi délután keretében! Ezen alkalommal, megmutattuk azt is, hogy a gyermekek által oly jó szívvel készített libasütiken hogy osztozunk meg egymással.
Ezután egy igazi libalakomával készültünk. Majd ezt követően az óvónénik meglepetés produkciója a meleget és fényt árasztó gyartyatánc következett , mely Márton jóságának jelképe. Ezt a fényt a héten közös erővel elkészített lámpásainkba zártuk.
Végül pedig Szívünkbe zárt jósággal, lámpásunkba zárt melegséggel, dalolva indultunk útnak hogy közösen vonulva vigyük haza mindezt, amit ma kaptunk!

Óvodai nevelésünk meghatározó szerepe a fenntarthatóságra nevelés. Ezt igyekszünk megmutatni, minden óvodai témánk feldolgozása kapcsán és az óvodai életünk szervezésénél is!

A gyermekek környezettudatos szemléletéhez, magatartásuk megalapozásához, gondolkodásukhoz adunk olyan értékeket, melyeket élményeken, és érzelmeken alapuló tevékenységeken keresztül nyújtunk.

Az elmúlt hetekben is az ősz beköszöntével párhuzamos betakarítás időszakát használtuk fel alpalul, s nyújtottunk tapasztalási lehetőségeket. Zöld óvodai tevékenységeink egyike a kertgondozás, termények ültetése, gondozása,betakarítása. Ezt afolyamatot tavasszal a beültetéssel kezdtük a gyermekekekkel, szülőkkel együtt, nyáron öntöztük kapáltuk, érleltük, majd nyár végén, és most ősszel a gyermekek és a mi örömünkre is leszüreteltük, feldolgoztuk, kóstoltuk. Ilyen volt a paradicsom, paprika, uborka, petrezselyem,snidling, bazsalikom, menta, és nem utolsó sorban a tök! Érett a kertünkben csillagtök, dísztök, cukkini, néhányukkal a terménysarkainkat, óvodánk épületét, bejáratát díszitettük, a témánkra való ráhangolódást, érzelmi ráhatást segítettük. Néhányukat pedig , kóstolás,tök faragás formájában dolgoztuk fel.

A tök tehát az elmúlt heteink főszereplője volt.
Minden héten megjelenik csoportonként legalább egy heti Zöld cselekedet, melyet a hét lezárásaként a gyermekeink megosztanak egymással,
Ezen a héten pl: Sünkuckó készítése avarból, eledel( tökbél, tökmag, kukorica kihelyezése nekik)
Az ökológiai érzékenyítésen, feldolgozáson túl, kiemelt jelentőséggel bír a hagyományok ápolása is óvodánkban.
Mivel a magyar gyermekeinken kívül, jónéhány más nemzetségből
érkező(NATO-s)gyermek is intézményünk tagja, így igyekeztünk megtalálni egy közös ponttal rendelkező hagyományt, ami tőlük sem áll távol és nekünk sem idegen.

A “Tök jó hetünk” kiemelet érdekessége, hogy a tökfaragás sokkal inkább magyar, mintsem amerikai hagyomány (Európából örökítették át). A 20.század eleji paraszt világban kifejezetten kedvelt volt Magyarországon a töklámpások készítése, mellyel egymást nevettették/viccelték meg a fiatalok! Sok helyen Tökvicsorinak hívták a betakarítást követően és Mindenszentek idején gyertyákkal világították ki!Mivel a heti témánk feldolgozásába a szülőket is bevontuk, így minden gyermek és szülő is közel érezhette magát ehhez.

A gyermekek miután megismerkedtek ezzel a történettel a héten, alig várták, hogy elkészítsék a saját Tökvicsoraikat a szüleikkel és az óvodán belül csoportonként is elkészültek az egyedi darabok! Volt aki tökhintót, volt aki Tökházikót volt aki… készített, s most mindahány alkotás gyönyörű fényével ragyogja be óvodánk folyosóit.
Mindezek egy kihirdetett tökverseny keretein belül készültek el.
A csoportok különböző formában dolgozták fel a témát a héten. Volt aki közös erővel tököt vájt, faragott, megtapasztalhatta milyen érzés a nyálkás tökhús, töklé, tökmagot számláltak, gyűjtöttek, szárítottak, volt aki sütött, kóstolt, pitét, muffint, készült sütőtökdzsem, püré, sütőtökszörp, és agyermekek nagy kedvence is a sütőtökgumicukor! S mindezt a Futrinka utcai vásárba vittük, ahol pár tökmagfillérért megvásárolhatók voltak.

Volt csoport, akik egész héten a Futrinka utca Tökház lakóivá váltak Mazsolával és Tádéval, Bálint Ágnes meséjének egész heti feldolgozásával érzékenyítették a témát a gyermekeknek.

S hetünk zárásaként a gyermekek egy igazi TÖKÖS ünnepi hangulatban tölthették a pénteki napot. Ahol Mazsola elvesztett természetbeli kincseit kellett összegyűjteni, s hazajuttatni a tökházikóba, majd ha mind megvolt egy Tökhintón vágtathattak tovább, ahol útjukat néhány akadály övezte, de ha ezen átkeltek, a tökfillérek kiválogatásával, az elért tökpontok alapján Tökpontosan célbadobva célba érhettek a Futrinka utcai vásártérre, ahol minden tökfillért elszórhattak, hogy mire kitavaszodik új tökök teremjenek. Fáradozásuk jutalmaként, töklakomával tökfinomságokkal, tökszörppel tömhették meg bendőjüket, s pihenésképpen egy meseszínházjegyet válthattak, mely a Kis sün és az Óriástök meseelőadásra szólt! Gyermekeink nagy meglepetésére óvónéniik előadásában tekinthették meg ezt a darabot!

Napunk zárásaként nem maradthatott más hátra, mint Tökversenyünk eredményhirdetése, ahol minden Tökvicsorit egy Legesleg Oklevéllel jutalmaztunk!

Volt itt jókedv, vidámság, csapatmunka, közös erő,feladatmegoldás, kacagás, tapasztalatgyűjtés és sok sok játék.

Készítette: Kapcsándiné Nyulasi Laura